Category Archives: iskola

A sítúrát itt lehet a Twitteren követni:




Category: iskola, sport



Category: iskola, sport

Ismét egy régi írás, még a legelejéről:

“Sulikezdés

   Ma akárcsak otthon, itt is elkezdõdött az iskola. Õszintén szólva ez volt a pont, amitõl leginkább féltünk, szülõként mi is, a gyerek meg pláne. Bekerülni egy teljesen új környezetbe magában is elég a boconádi csoporttal együtt töltött 7 esztendõ után, ráadásul az idegen környezet mellett egy új idegen nyelv is vár rá, amibõl (egyelõre) nem ért semmit. Nehéz, de nem lehetetlen feladat, és az elsõ délelõtt jobban sikerült mint gondoltuk – már le is kopogtam – de errõl késõbb.

   A múlt héten egy ismerõsnek köszönhetõen beiratkoztunk a lakás közvetlen szomszédságában lévõ suliba (http:\\www.esjdc.be), ami kb. 180 métert jelent a lakás ajtajától a suliig (lépcsõn, nem lifttel 🙂 ). Akkor adtak egy listát, amit az 5. osztályra a gyereknek be kell szerezni, illetve meghívtak bennünket az újonnan érkezetteknek szánt bemutatóra.

   A bevásárlásra kerítettünk sort elõször, itteni barátaink segítségével, ugyanis a francia nyelvû listából a radírt bírta lefordítani a google, a fûzõs tasakkal vagy gyûjtõmappával már nem boldogult. Itt ugyanis nem csak, sõt alig használják a nálunk megszokott füzeteket, helyette lapokra írnak, melyeket gyûjtõznek maguknak a gyerekek. A lényeg, hogy 4 könyv – egy atlasz, egy nyelvtani, egy értelmezõ szótár és egy enciklopédia volt a beszerzendõk listáján – illetve a fent említetteken kívül az általános dolgok, körzõ, ceruza, vonalzó, stb., körülbelül 170 euro környékét kóstálták. Azaz a sulikezdés itt sem olcsó mulatság. Hozzáteszem, hogy a tapasztaltabbak tanácsára például tustollból  – itt ezt használják – az ajánlott darabot vettük meg, nem a legolcsóbbat, illetve az a néhány hagyományos füzet ami kellett, az is drága volt az otthonihoz képest, de nem is volt belõle 5-6 féle, csak egy, mivel nincs rá kereslet. És az igazsághoz hozzátartozik, hogy az ár majdnem felét a könyvek tették ki.

   Kedd délután volt az iskolalátogatás napja. Már az ajtóban vártak minden érkezõt, és külön-külön vittek mindenkit a leendõ osztályába, és a leendõ osztályfõnökhöz. Mi egy középkorú tanár nénihez kerültünk, aki ugyan angolul nem sokat beszél, de nagy akarattal próbálta elmondani amire kíváncsiak voltunk. Egyébként a tanárok jelentõs része beszél angolul a sok külföldi diák miatt, és nekünk is akadt segítõnk. Megtudtuk pl. hogy ha nincs is formaruha, de az öltözet az be van határolva (még a tornacipõ is), sötét nadrág, fehér ing, sötét pulóver, díszítés és márkajelzés nélkül. Nincs órarend, csak néhány foglalkozás, mint a torna van idõrendhez kötve, a többi foglalkozás a tanárok elképzelése alapján megy. Elsõ benyomásaink egyébként nagyon pozitívak voltak, mindenki azon volt, hogy idegen létünkre mihamarabb otthon érezzük magunkat – fõleg a gyerek. Az igazgatóval is sikerült újfent beszélnünk, aki ismét megnyugtatott bennünket, hogy ez családias iskola, nem lesz probléma.

   Ezek után már csak a ma reggel volt hátra, a tényleges kezdés. ez volt a pont, amitõl leginkább tartottunk, de nem volt mese, indulni kellett. Az iskola udvarán már mindenhol szülõk és gyerekek várakoztak a kezdésre, és fél kilenc elõtt 5 perccel becsöngettek. Az osztályok felsorakoztak, és beballagtak a suliba. Az oktatási idõ itt fél 9-tõl 12-ig tart, mikor is a gyerekek ebédelnek, játszanak, majd fél kettõtõl negyed 4-ig vannak még  órák. A gyerek ebédelhet az iskolában, de haza is jöhet, mi ezt választottuk, gondolva, elég lesz ott ennyi is a gyereknek.

   Így tizenkettõkor már vártam a suli elõtt, ahol levertség és “minek kellett nekem ide jönni” helyett mosolyogva jött ki a gyerek: – Ez nem is volt olyan borzalmas. Már is vannak új barátok, és a nyelvi nehézségek ellenére a feladatokba is be tudott kapcsolódni. Kiderült,  a tanár néni a 6.-ba járó magyar fiút kérte kölcsön fordítani 😀 . Egyenlõre jól indul tehát a iskola, reméljük így is marad, és a nyelvi problémák is mihamarabb leküzdésre kerülnek. A jövõ héten én következem, indul a nyelvtanfolyam…

 2011. 09. 01.”


Category: család, iskola
Tags:

Levelezőlistán volt kérdés iskolákkal kapcsolatban, privátban válaszoltam a kérdezőnek, de úgy gondolom hasznos lehet másoknak is, így picit módosítva ugyan, de közzéteszem.

Az iskola ahová a gyermekünk jár félig alapítványi, félig egyházi. Ez alapvetően nem baj, bár néha kicsit “fafejűek”. Az egyházisággal együtt jár általában a formaruha, de ettől nem kell megijedni, általában egy farmer vagy sötét nadrág tökéletes, fehér blúzzal, pólóval, illetve sötét(kék), nagyobb minta és márkajelzés nélküli pulcsival. Ennek az az előnye, hogy egyik gyerek sem lóg ki a többi közül, ami nem is baj szerintem. Tornacipőből pl. kifejezetten a legolcsóbb fehér cipőt kérték, ami kb. 4 euro iskolakezdéskor. Így a gyerekek legalább még nem azt nézik, hogy a másik lábán nike vagy adidos 😀  van e tesiórán. A közös egyházi-alapítványi fenntartásban az is benne van, hogy néha hazahoznak a gyerekek mindenféle reklámcsomagot, vagy repicuccot, amolyan bevételi forrásként. Igaz, soha semmit nem kötelező megvenni, és az ilyen esetekben legtöbbször nem is kérnek fix árat, csak azt írják, hogy az ember tegye bele egy borítékba amit rászánt, és azt küldje vissza a gyerekkel. A fénykép minden évben elkészül, minden darabnak megírják az árát, ki mennyit kér belőle, annyit fizet, ha a gyerek az összeset visszaviszi, akkor se nézi le senki. Az is jó tudni, hogy pl. ha uszodába járnek a gyerekek – a legtöbb iskolából járnak – akkor a lakhely szerint fizet, pl. egy kraanemi gyerek többet fizet uszodajegyre ha Saint Lambertben jár suliba, mint egy Saint lamberti gyerek.

A gyerekvigyázás, az étkezés díjja is figyelembe veendő tényező, ezeket itt mind számlázzák ugyanis. Díjjat kérnek reggel 1/2 8-tól 8-ig – a suli 1/2 9-kor kezdődik – a déli szünetben is felügyeleti díjjat kérnek, és délután is a suli vége utántól zárásig, ami általában 17 óra. Két hónapra egy gyerek után kb. 55-70 euro körül szoktunk fizetni, bár a gyerek itthonról viszi a kaját. Illetve függ attól is, mennyi szünet van, éppen járnak-e úszni, vagy van e olyan tevékenység, ami fizetős. Kaja: mint emlitettem, a gyerek itthonról viszi, itt ugyanis – nem csak a mi iskolánkban, több helyről is hallottam – a gyerekkel megetetik, amit elétesznek, a szó szoros értelmében. A szülők kifizették, a gyerek meg egyen – mondjuk egy nem túl főzelékes vagy válogatósabb gyerek kínos perceket élhet át, nem egy ilyen történetet hallottam már. Azt is tudni kell, hogy a gyerek csak külön engedély alapján mehet haza egyedül, egyébként a szülőnek menni kell érte, és a kapun is csak ő hozhatja ki, ha nem jelölt meg mást, ezt nálunk nagyon figyelik, ha vendégségben lévő ismerős ment le érte, akkor be kellett írni a “journal”-ba (napi feladatkönyv és üzenőfüzet, tanárnak, gyereknek és szülőknek), hogy ki hozza el aznap. Illetve év elején küldenek egy paksaméta papirt, amiben többek közt azt is fel lehet tüntetni, hogy a bébiszitter vagy a nagymama is elhozhatja a gyereket, illetve egy rakás adatot be kell írni, szülők elérhetősége, tartós betegség, ilyesmi.

A beiratkozást egy ismerős segítségével intéztük, az ő gyereke már ide járt, így egyszerű dolgunk volt. Ami biztos hogy előny – legalábbis azt mondták – hogy nem vagyunk “sanyik” – helyi szlengben arabok -, a gyerek szőke, kékszemű, őt biztos felveszik. 😀  

Az elején említettem a fafejűséget: a hatodikosok most mennek síkirándulásra ausztriába. Oda páldául nem akarják hagyni, hogy a gyerek mobilt vigyen magával… Iskolába sem vihetik, amivel, főleg így alsóban, én magam is egyetértek. De a mai világban amikor a nintendo is csatlakozik a wifire, nem tudom miért a mobil az ellenségük, hogy a gyerek véletlen se tudjon panaszkodni haza. Mondjuk én nem szaladnék érte, de biztos van olyan szülő aki igen, ugyanakkor egy 12 éves gyerek az ilyesmit lazán kijátssza, főleg ha egy kicsit ért is a számítástechnikához. És azért napi egy smsben hagy tudjam már, hogy a gyerek él és virul, nem a múlt században vagyunk – ez a XXI., amire emlékeztet is sokszor – hogy a gyerek hamarabb hazaér, mint a képeslap :D.

Na hirtelen ennyi. Ha valakinek más tapasztalata van, vagy esetleg másképp látja, nyugodtan leírhatja! Mivel a mi sulinkban nincs felső tagozat, mi iskolaválasztás előtt állunk, a “secondaire” -val kapcsolatos hozzászólásokat, ötleteket, tapasztalatokat is szívesen vennék, főleg a St-lambertiekkel kapcsolatban. 

 



Category: család, iskola
Tags:

MobileVikings – 2 GB mobilinternet ingyen

Become a Viking


Transzferek Brüsszel és Charleroi között

Repülővel utaznál, de nincs mivel kijutni a reptérre? Rokon, barát, ismerős érkezik, és inkább a vacsorát készítenéd elő mint a reptérre szaladsz? Vagy csak turistaként érkezel és a reptérről gyorsan a városba akarsz jutni, úgy, hogy közben hasznos infókat is kapsz?


A legfrissebbek


    ҈ ҉ ҈ ҉ ҈ ҉ ҉ ҈ ҉ ҈ ҉ ҈ ҉ ҈ ҉ ҈ ҉ ҈ ҉ ҈ ҉ ҈ ҉ ҈ ҉ ҈ ҉ ҈ ҉ ҈ ҉ ҈ ҉ ҈ ҉ ҈ ҉ ҈ ҉ ҉ ҈ ҉ ҈ ҉ ҈ ҉ ҈ ҉ ҈



    Szerző: Lacapi